No hát szevasztok! Merdzsós Zsata végre kimászott haldokló kéccázdéje alól, és ismét beleszól az italportál soraiba. Üdv mindenkinek!

Idén először ismét tartottunk egy klubgyűlést a kocsmablog néhány tagjával: Muffaló Billel, I. Sanyival és öccsével, kis Italboltossal, hogy bejárjuk Óbuda fel nem térképezett panel egységeit.

A sort, vagyis inkább sört, egy eldugott kis szigettel, a Szentendrei út mellett megbúvó Oázis Sörözővel kezdtük. Az Oázis a Fanni 1 büfétől pár méterre a Virágos mellett található. Igazán jó hely 1-2 sohár pör bekortyolására. Nyáron még egy külső asztalra is lepihenhet a füstöt nem komáló sörbarát. Egyszerű berendezés, gomba alakú kékre festett vaskalitka az egység. Bent vágni lehet a füstöt, de kedves a kiszolgálás, és a TV-n biztos, hogy meccs megy. Tök mindegy milyen, de megy. Régen egy galéria is üzemelt a felső szinten, de a törzsközönség fogyása miatt most raktárként döcög. A sörünket gyorsba legurítva hamar továbbálltunk új helyeket keresve. Kezdetnek hibátlan volt.

A szakadó hóban kitaláltuk, hogy látogassuk meg I. Sanyi által sokat emlegetett Domoszló úti sörözőt, azaz a Mini Büfét az Óbudai temetőnél. El is indultunk a Bogdáni úti buszvégre, de a BKV sztrájk utózöngéjeként a k*va busz csak 40 percenként járt. Hamar feltaláltuk magunkat, és gondolva egyet beültünk a buszvégen található gomba sörözőbe.

A Bogdáni Buszvég Gomba, vagy ki tudja mi a neve, nagyon 80-as évek hangulatába hozott minket. Belépve a kiskocsmába pár asztal, egy zsúfolt bárpult és egy akvárium fogadott. A plafont tükörcsempe, és barna lambéria borította. Borzasztóan emlékeztetett a Szomszédokban megismert „Laci sörözőre”, ahol Almát mindig megtámadták a helyi bőrdzsekis suttyók.

A söröző közepén egy akvárium áll, ami valljuk be ritka madár egy kocsmában, de mi már semmin nem csodálkozunk. Kértem egy rum-sör kombót, Bill egy dupla rum-kólát, Sanyi és öcsi 1-1 sört. Az árak szolidak, a rum szigorúan egypálcás volt. Hideg volt, hát bedobtuk. A pultos úr sokat nem beszélt, de hamar kiszolgált. Ifj. Sanyi leverte a pulton heverő Coca-Cola promós kamiont, így zavarában hamar távoztunk. No meg hát a nagy büdös kékség is elindult már a Szentlélekről.

A busszal eldöcögtünk a Temetőig, onnan gyalog 15 perc a Domoszlóin fel a Mini Büféig a szakadó hóban. Sanyi szerint egy kellemes séta felfelé… Ja, bammeg nyáron. De nem a –5-ben! Ha ezt tudom taxit hívok. A Mini Büfé persze kárpótolt mindenért, de ezt már Sanyi leírta előző posztjában. Engem nagyon megfogott a Kovipornós 90-es évek berendezését megidéző zöld-kék-pink hajlított neonok a plafonon és az egység törzsközönsége. Király hely!

Miután bezárt a Mini, komoly gondban lettünk. Hova menjünk innen inni? A Cserepes végleg lehúzta a rolót, a vele szemben épült Burgerben nincs pia, így felültünk a buszra és irány belső Óbuda! Hamar közös nevezőre jutottunk a Vörösvári út elején. Gyerünk a Margarétába és látogassuk meg kedves barátunkat, Szilit! Mire odaértünk, Szilárd úr már „Cicájával” együtt kornyadozott a TV előtt Kóbor Jánosra, vagy inkább Balázs Palira hajazó haverjukkal. Pont zárni akartak, mikor betoppantunk legnagyobb örömükre. A hely töküres volt, de hamar feldobtuk a hangulatot. Szilárd nehezen leplezte kitörő „örömét” érkezésünkre:

„De jó hogy jöttetek fiúk!” persze gondolatban: mi a tökömnek jönnek ezek ide, mikor már épp zárnék, azt mennék haza tolni az asszonyt. Kapják be!

Minket ugyan nem zavart a kitörő öröme és pofátlanul befoglaltuk a párpult valamennyi székét egy pillanat alatt. Kértük volna a szokásos meggymárka-fröccsünket, de pont kifogyott a jóság. Hát akkor mi van? Úgy látszik itt is válság van, vagy jó volt a szilveszter, ezért a pia készlet nem megszokott módon alul volt tervezve. Szili szabadkozott is: „Bocs fiúk, elég szarul állunk piával, de ezt ne írjátok már meg, jó?” Persze, hogy nem írjuk meg, mert kaptunk jó fajta pálinkát! Gyorsba be is dobtuk.

Persze hiányérzetünk továbbra sem szűnt meg… hát igen, persze! Béla bá’ hiányzott a seregből, aki most így senkit nem küldött el a gecibe. Antiszoc emberünkről azt is megtudtuk, hogy toronydaru-kezelő volt 40 évig, ezért nem bírja a tömeget az öreg. Jó hangulatú beszélgetés alakult ki 1-2 pálesz leküldése után, sőt még Bill barátom új asszonykája is becsatlakozott a kedd esti vidám túrázásba.

Köszi Szili a kései kiszolgálást, megint faszán éreztük magunkat! :-)

A Margaréta Söröző után mindig dejavu-m van. Hazaérve Csibike megint a kanapéra parancsolta szegény megfáradt urát… Gyááááá!