Kitekintő - Patkó Bandi
Drága Barátaim!
Többen jeleztétek, hogy tegyünk említést az íszt szájdon található Patkó Bandi Étterméről.
A csehó ugyan nem óbudai, és nem is kifejezetten kocsma, de a köz érdekében átmentem a nagy vízen, mint Mózes a zsidókkal a tengeren, és meglátogattam ezt a sokak által kedvelt helyet.
Természetesen nem volt számomra idegen, hiszen középiskolai, már akkor masszív alkoholista barátaimmal gyakran betértünk ide.
Ha jól tudom, Patkó Bandi somogyi betyár volt. Rossz ember nem lehetett.
Az ajtón belépve mintha egy western filmbe csöppennénk. Jobb oldalt van a söntés, bal oldalt asztalok, székek, szemben egy függönnyel elválasztható kisterem, fent pedig galéria. A galériával a kis helyet viszonylag nagy tömegek befogadására tették alkalmassá. Hatalmas tömörfa asztalok, és székek hozzák még közelebb hozzánk a country idillt. A falakat pedig pisztolyok, puskák, tőrök, kalapok díszítik. Azért a dekoratőröknek sikerült az egyik falon elhelyezniük néhány vörösen és fehéren felváltva villogó szőlőfürtökből álló kompozíciót is. Csodaszép!
A vendégkör kifejezetten fiatalos, az átlagéletkor 20-25 év között van Kedvelt meeting pointja ez az ifjúságnak. Fiúk-lányok vegyesen. Hoppá! Szórakoztatásukról TV, zenegép gondoskodik, de szoktak szervezni programokat is.
Ez nem egy eldugott kis kocsma, amiket szoktunk látogatni. Ez egy nagy tömegek által ismert, és szeretett hely. Éppen ezért rengeteget írtak már róla előttem is. Szándékosan nem olvastam bele az írásokba, nehogy elvigyen valamilyen irányba. Így saját tapasztalat alapján szeretném átadni a hely hangulatát.
Mikor megérkeztem, egy felszolgáló srác udvariasan fogadott, leültetett. Egy helyes felszolgáló (vagy pultos) lány is tartózkodott a söntésben, de nem Őt kaptam. (Basszameg!) Kértem egy itallapot, de a koma azt válaszolta, hogy inkább nem hoz, mert a fele nincs készleten. Inkább elmondja. Kérdeztem, milyen borotok van? Hát, a kannás, az nagyon tré. Akkor hozzál valami üvegeset, válaszoltam. Rögtön hozott is két palackot, rámutattam az egyikre, ez jó lesz. Mire megkérdezte, kólával? Nem, feleltem. Jó lesz így, magában. Elment kinyitni, és amikor visszahozta, már egy fehér szalvéta volt az üveg nyaka köré tekerve. Pont, mint a Gundelben. Belekortyoltam, jó bor volt, de valószínűleg a kávégép feletti polcról emelte le, mert kb. 40 fokos volt. Az rendben van, hogy a vörösbor nem túl hidegen (18-20 fokon) ideális, és az is, hogy kint hideg van, de ha forralt borról beszélünk, akkor tegyünk már bele egy kis fahéjat, szegfűszeget. Szóltam is az inasnak: Légy oly bátyám, és mégis hozzál nekem légy szíves egy fél liter szódát! Kaptam egy jéghideg szódát egy söröspohárban. Kicsit nehéz volt összeönteni, de ahogy fogyott a szóda, átment bele a bor.
Miután ez elfogyott, átmentem a sörre. Tudom, hogy baromság, de meg kellett tennem a teszt kedvéért. A csapolt sör friss, hideg. Van belőle választék. Gondoltam, a sörhöz jól jönne egy egypálcikás szög. Kérdeztem: nagyon pocsék ez a Gyomorkeserű? Azt felelte a mackós termetű, határozott, de kedves pingvin, hogy senki nem issza egy öregasszony kivételével, viszont az decivel kéri. Hát ittam egyet. Kár volt. Nyomatékosan megkértem a Zoral figurát, hogy ilyet nekem soha többé ne adjon. Jót röhögött – és én is.
Hülyén hangzik ez a sztori, és azt gondolhatnánk, hogy ilyen bóvli ez a hely? De ez egyáltalán nem így van. Éppen ez a varázsa. Itt nem udvarolnak a vendégnek. Nagyon közvetlenek, családias a légkör. Mégis profik, figyelmesek. A hamutartót állandóan cserélik, üres pohár nem marad az asztalon, vigyáznak a tisztaságra.
Az ételekbe nem szeretnék nagyon belemerülni, mert ez a blog nem kifejezetten erről szól. Annyit mindenképp elárulhatok, hogy a kaja jó. És ha olyan későre jár, hogy étlapot már nem kapunk, még mindig van pizza, gyros, és egyéb jóságok. Itt nem oltják ránk a villanyt.
Az árak természetesen az általunk megszokott köpködőkhöz képest valamivel drágábbak, de éttermi szintem még mindig olcsónak mondhatók.
Jó hely, nem kell neki reklám. Kedveljük, és mindig tele van. Szívesen ajánlom mindenkinek, akik szeretnék átlépni fővárosunk, Óbuda határait.
U.i: Viccet nem írok, mert azt mondták, hogy a Fakocka kicsit erős volt.