Gigler vendéglő
A Schlosser után Óbuda másik ősrégi, családi vendéglátóhelyére látogatunk el.
A Föld utca szerencsésen, szinte változatlan formában megmaradhatott itt a panelházak mellett - ez a földszintes Belső-Óbuda egyik utolsó utcája, pár percnyi sétára vagyunk a Szőlőfürt falatozótól, a kenyérgyár szomszédságában. Az utca is csupa történelem: számos emléktáblát láthatunk a házak oldalán, és a schlosseres Magdika férjének, Báli Tibor bácsinak is itt működött egy borkimérése.
A Gigler vendéglő szintén a rendszerváltás utáni kárpótláskor került vissza a család birtokába: Gigler Feri bácsi, a III. kerületi TVE régi játékosa és felesége, a Kerék utcai óvodában dolgozó Zsuzsa néni így vágtak bele újra, hogy a régi családi ingatlant ismét látogathatóvá tegyék. Az éttermet 1993 nyarán nyitották meg pince- és kerthelyiséggel. Feri bácsi négy évvel későbbi, sajnálatosan hirtelen halála után Zsuzsa néni és két fia úgy döntöttek, folytatják.
Ez egy klasszikus, nem hivalkodó, óbudai vendéglő. Az utcai dupla kapun át léphetünk be az udvarra, ahol szemben a kerthelyiség, jobbra pedig a bejárat található. A mennyezetet barna fagerendák tartják, és a pult is teljes egészében sötétbarnára pácolt fa, követve a belső tér fehér-barna színvilágát. A falakon hordófenekek, és rengeteg fotó, kép a régi Óbudáról és a vendéglátó Gigler házaspárról. A képek között megtalálhatjuk Kollár István színessé varázsolt festményét a Szt. Péter-Pál templomról és környékéről, egy ősrégi fényképet a közben már teljesen megváltozott Szentendrei útról - ahol egyedül a Dohánygyár épülete ismerhető fel -, és a vendéglő összes eddigi működési engedélyét, ahol a hosszú évek során kialakuló vendéglősdinasztia történetét is lekövethetjük.
Nyáron szeretünk kiülni a kertbe, ami tökéletesen fedett, tehát akár esőben is akármeddig elidőzhetünk itt - bár másrészről kicsit bezártságérzetet kelt a kedves vendégben. Még csak bepillantanom sikerült a pincehelyiségbe - de ahogy a képen is látszik, szép otthonosan ki sikerült alakítani a lambériával meg a nyersfa-székekkel, asztalokkal. A pincehelyiség a nemdohányzó részleg.
Na, fogyasszunk! Csapolt sörből Ászokot és Drehert kaphatunk, üvegesből pedig szerencsésebb napokon egyik ritka kedvencemet, az Ilzer búzát választom. A sörök hibátlanok, bár nem ezek a kedvenc márkáim. Az ételek még a környékhez képest is olcsóak: főfogást körettel együtt már 1100-1200 forinttól rendelhetünk - a magamfajta bélpoklosoknak azért ajánlok még a telítettségérzés fokozása érdekében egy plusz salátát is, esetleg párolt káposztát. Itt is bevett a napi ajánlat gyakorlata - úgy tűnik, ebédidőben jóval nagyobb is az étterem forgalma. Egytálételeket 6-700 forinttól kaphatunk már, a napi ajánlaton szereplő fogások szintén viccesen alacsony árfekvésűek.
Összességében:
- Igazi családi vendéglő, tökéletes óbudai, sváb atmoszférával, tiszteletreméltó múlttal.
- Jó csapolt sör - jófajta, egyszerűbb ételek alacsony áron.
Zsuzsa néniéknek további kitartást és sok sikert kívánok az étteremhez - sokat szeretnék még hozzájuk járni!