Megtört a jég: még több, sokat látott óbudai talált ránk - örömmel közöljük hát folytatásként Gábor emlékeit a Flórián tetején található Önkiszolgáló Éttemről. Én 1985-ben voltam ott óvodásként egy családi lakodalmon, de - sajnos a rokonságra fókuszáló - fényképeken kívül nem maradt meg róla sok.

Az itt felhasznált képért minden tiszteletünket fogadja Hamster egyik kedvenc oldalammal.

Na akkor most lemegyek alfába és visszaemlékszem. Flórián. Hú, de régen volt. Remélem, jól emlékszem és nem tévedek sokat, mert amikor utoljára jártam ott, még alig voltam 17. Az pontosan 20 éve volt.

A Flórián éttermébe két úton lehetett feljutni. Lépcsőn az áruház felől, és liften. Ha felmentél liften, akkor rögtön balra volt az önkiszolgáló étterem. Később ott bútorszalon volt. Ma nem tudom, mi van. Sima, mezei önkiszolgálót kell elképzelni. Jellegtelen, szoci étterem. Tolod a tálcát, veszed a kenyeret és az eszcájgot, és a pultból kéred a kaját. Legvégén veszel kenyeret, ott a pénztáros. Fizetsz, leülsz, eszel. Az ablakok mellől szép kilátás nyílt a térre. Viszonylag ritkán jártunk ide, mert nem ez volt a legolcsóbb hely. Egyszer ettünk ott egy nagyon jó körömpörköltet, iskola után inkább az Óbudába (Ma "mekdonáldsz"), vagy az Árpádkertbe jártunk - menüre, vagy egy zóna virsli-sültkrumpli párosra.

Az önkiszolgáló étteremben (vagy a mellette levő helyiségben) volt az Arató diszkó. Ez kb 86 körül volt. Oda jártunk "dizsizni". Olyankor a pultokat (konyhát) egy vastag, sötét függöny segítségével lehetett eltakarni. Tehát az is a berendezés része volt, csak napközben el volt húzva. Eme függöny mögé vittük a készségesebb lányokat ismerkedés céljából. Amíg ki nem zavartak. :)

Akkor most vissza a lift elé. Szóval ha ott álltál háttal a liftnek, akkor pont a presszóban álltál. A presszó túloldalán szemben volt a lépcső, amin szintén fel lehetett jönni az áruház felől. Baloldalt az önkiszolgáló étterem - ez egy külön helységben volt. Tehát elszeparáltan működött. Középen a bal oldalon volt a pult. A pult mellett lehetett bemenni a konyhára, és mögötte működött egy hidegkonyha. A pultban italok, poharak, kávégép. (Mintha kirakat is lett volna a putban süteményekkel, de ebben nem vagyok biztos.) Akkor 89-et írtunk éppen. Úgy emlékeszem, hogy az önkiszolgáló étterem helyett akkor már bútorszalon volt. A lifttől jobbra a fal mellett egy ruhatár volt, kis lambériázott pulttal.

Korábban (83 ? körül) egy szikár, magas nyugdíjas bácsi dolgozott ott éveken keresztül. Két darab kis szövetmellénye volt. Az mindig ott lógott a ruhatárban. Akkor vette fel valamelyiket, amikor beállt a munkába, Erre azért emlékszem, mert 89-ben már nem volt ott a bácsi, de a fogasok még megvoltak a ruhatár kialakításával együtt, de nem dolgozott ruhatárosként már senki. A mellények évekig lógtak érintetlenül az egyik fogason. Volt szerencsém a hidegkonyhán dolgozni 2 hónapot. A hidegkonyha és a földszinten lévő melegkonyha látta el a Flóriánban lévő büféket áruval. A két mellényt némi vívódás után az egyik szakács kolléga nyúlta le. Ezért maradt meg emlékeimben.

A presszó jobboldalán volt két vagy három térelválasztó fal. Meg nem mondom, hogy miből volt. Üveg, fa, vagy nem is tudom, de mintha átjött volna rajta a fény. Ezen térelválasztók két oldalán egy-egy asztal volt. A térelválasztók mögött asztalok székekkel. Talán egy sorban, (de lehet, hogy összevissza) és az ablak mellett még egy sor asztal székekkel. Az asztalok alacsony kerek, kicsi asztalok voltak. Színre, anyagra nem emlékszem. Talán egy lábon álltak. Tehát középen egy nagyobb oszlopszerű lábuk volt kerek talppal. (Ez nem biztos, de így rémlik - valami ilyesmi, csak mintha egy kerek lába lenne és nem üvegből lenne az asztallap) Az ablak meleltti asztalokról szép kilátás nyílt a térre. Az asztalok mellett alacsony támlájú, kicsit kagylószerű piros műbőr borítású székek voltak. Amikor a Kikában jártam és megláttam a kanapét, ami szinte minden kikás hirdetésben látható, rögtön azok a székek jutottak eszembe. Csak a Kikában azok kétszemélyesek. Képzeld el ezeket egyszemélyesben. Ha jól emlékszem, talán még forogni is lehetett velük. Tehát egyszemélyes, műbőr, sima borítású, piros forgószékek voltak szintén középen egy oszlopszerű lábbal, kerek talppal... (Valami ilyesmi, csak forgóban. De a forgási képességekben nem vagyik biztos.) Minden asztalon volt hamutartó is.

Ha elmentél a lépcsőig, akkor a lépcső elött balra befodulva mintha lett volna egy étterem. Ott Á la carte lehetett rendelni: voltak pincérek, étlap, és minden ami egy étterembe kell. Nagyon homályosak róla az emlékeim. Szinte abban sem vagyok biztos, hogy ott volt-e. A berendezésre sem emlékszem ennyi idő távlatából. Egyszer ebédeltünk ott. Ködös emlékeim között négyszögletes asztalok és vastag sötétítő függönyök vannak. Másra nem emlékszem, csak az erőlevesre tojással és a rántott gombára, amit gyerekként ettem. Talán padlószőnyeg is volt.

Tehát tulajdonképpen 3 vendéglátó helyiség volt a tetőn kialakított üzlethelységben: Önkiszolgáló, presszó, étterem, és persze a konyhák...

Hát ennyire emlékszem Flórián-témában. Étlap-itallap-kínálat. Semmi nincs már meg ebből a fejemben. Remélem, tudtam használható infót adni.