Óbuda zenészei - Gyuris Tibor a Vidocqból

Pár hete feltettük a kínzó kérdést facebookos oldalunkon, hogy tud-e valaki klasszikus vendéglátós zenészt ill. zenés helyet ajánlani Óbudán - az eredmény kicsit lehangoló volt.

A Kerék vendéglő harmonikását (Derkács Gyula úr) illetve a Bécsi úton újonnan nyílt Újlaki Mulatót ajánlották - emellett a Kéhliben, Siposban is van cigányzenekar. Na de nekünk szintis lagzizene kell! Bár a szezonban nyitva tartó Schlosserben Kiss István (Pista bácsi) rendszeresen játszott péntek-szombatonként, csak a Vidocqban találtunk hasonlót eddig.

Na de örüljünk ennek a másfél helynek is, hiszen a Vidocq amúgy is kedvenc éttermünk  (a Schlosser meg a kedvenc kocsmánk) a legendásan nyomott árakkal, dupla adagokkal, medvebőrrel a falon - és persze a hétvégi élőzenével a pincehelyiségben. Évekig (hétközben is) Kodolányi János úr játszott errefelé, minket is gyakran szórakoztatva - de aztán János úr visszament Erdélybe, és ott játssza tovább az arra fogékony közönségnek az andalító, lágy muzsikát.

Ott egy veszteség - itt viszont egy hatalmas nyereség Gyuris Tibor személyében, aki lassan egy éve szerepel a pincében.

Igazi régi balatoni-vízparti nyarak hangulatára, nosztalgiára vágyunk? Ezt Tibor úrtól többszörösen megkapjuk. Klasszikus vendéglátós repertoár, felszerelés, megjelenés, hangzás. Ám nehogy bárki azt higgye, hogy itt kizárólag midiprogramról ciccegő árnyékbillentyűzésről meg valami nyekergésről van szó - Tibor úr tiszta baritonja még a buli végén sem vált át fals hangokba, a legmélyebbeket is gond nélkül kiénekli a Művész úr.

És hogy magának játszik vagy a vendégeknek? Erről csak annyit, hogy a zenésznek illő módon megadott tiszteletünknek és figyelmünknek köszönhetően teljesítetlen kívánság szinte nem is maradt. Tibor úr nemcsak a mikrofont, hanem még a hangszert is átengedte volna 1-2 szám idejére önzetlen módon - utóbbit azért inkább visszautasítottuk, de ki tudja... még hátha betanulunk 1-2 kellemes nótát :)

Hogy válságban lenne a vendéglátós műfaj? Hát nem. Mert nemcsak DJ Tekknő és Nótár Mary létezik, igény pedig továbbra is lesz a jó hangulatot biztosító, billentyűs kollégákra - éljen soká Tibor úr és a Vidocq pince!