A csillaghegyi Kis Mukk

Nyár van, és éget a nap

Unom a banánt, és ezt a nyarat...

Énekli D. Nagy Lajos, de nekünk ilyesmi max. akkor juthat eszünkbe, ha a wurlitzerből éppen az ő kedvesen beszédhibás hangja szól. Aki még nem tudta: nyáron mi általában kerékpárra szállunk, hogy szinte kizárólag a kertvárosi kocsmákon végezhessünk terepmunkát, tehát irány Észak!

A Mátyás Király úton (mondjuk a Faragó után a Duna felé haladva) vígan kerekezve nem lehet ezt a helyet levegőnek nézni, annyira lényegretörő a megjelenése. Azonnal tudtam, hogy nekünk ide be kell térnünk.

Szombat délelőtt 11 van, és a nyitott ajtón keresztül a Lakodalom van a mi utcánkba' taktusai rázzák fel a punnyadt nyári utcát? Látjuk a kiszivárgó cigarettafüstöt, halljuk az emelkedett hangerejű diskurzust? Ez a Mukk.

Belépve nem csalódunk: ez egy igazi kocsma, ahol a kb. 10 négyzetméternyi vendégtéren bár szűkösen, de jó hangulatban elférünk a törzsvendégekkel. Az enteriőr is megér egy képet, főleg az ászokos reklám: Hol az a nő, aki ilyet tud főzni? Hát apám, talán a Sörgyári Cappriccióban...

A dísztárgyakra azért szerintem érdemes odafigyelni, így már nem is a külvárosban, hanem egyenesen vidéken érezheti magát a túrázó.

Hirtelen megszólal egy borízű hang az egyik asztalnál:

-Ramónácskám, ne, itt van pár százas, rakjál már be nekem olyan jó táncolós zenét, mint a múltkor!

És hatalmas meglepetésünkre - ahogy már a Müllerben is - itt is felcsendül Nicolae Guta, a Manele királya hangja a zenegépből. Óriási üzlet lehetne a magyar mulatósba is becsempészni ezekből a román cigány motívumokból - vajon ki lesz az első, aki ezt felismeri itthon? Rövid beszélgetés után mindenesetre kiderül, hogy a pultoslány székelyföldi, és a motorjával néha erre cirkáló dzsekszonja azért szemmel tartja.

A cégér és a plakát alapján nem nehéz kitalálni, hogy a Mukk is a SAB-Miller (tehát Dreher) termékeket forgalmazza. Az üveges sör nyáron is jéghideg volt, a kiszolgálás kedves és közvetlen, a törzsvendégek pedig nem meglepő módon itt is közlékenyek, barátságosak. Mondjuk az Ászokot és társait én személy szerint unom már, fogynak a borsodis és szalonos helyek a talponállós szegmensben.

Jó hely volt: bicikli- vagy gyalogtúrák kötelező állomása, de azért ne ide szervezzük üzleti megbeszéléseinket, első randevúinkat :))